Az iskola története

1954 nyarán határozta el az Oktatásügyi Minisztérium a Fővárosi Tanáccsal egyetértésben, hogy a kecskeméti Ének-zene tagozatú Általános Iskola mintájára a budapesti II. kerületben ilyen típusú iskolát létesít. A szervezéssel Bors Irma nagy gyakorlattal rendelkező énektanárnőt bízták meg, aki Kodály Zoltán irányításával, igen nagy lendülettel látott ehhez a szép feladathoz. Az iskola első osztálya 1954 szeptemberében nyílt meg a Lorántffy Zsuzsanna út 3. szám alatti általános iskola keretei között. Tanulóit részben az említett általános iskola, részben a II. kerületben lakó gyermekek alkották, de többen a szomszédos kerületekből jöttek, hiszen ott még ilyen osztályok nem működtek.

Lehet-e a zene mindenkié? Ezt volt hivatott igazolni ez az iskolatípus.

Az 1. és 2. osztályok jó képességű gyerekeiből alakított, összevont csoporttal kezdődött meg az énektanítás heti 6 órában. A jó hallású, jó ritmusérzékű gyerekeknek az iskolában hangszertanulásra is módjuk nyílt. Kodály eleinte ezt túlságosan korainak vélte, de a gyors fejlődés meggyőzte az eredeti elképzelésnél korábban megkezdett hangszertanulás létjogosultságáról.

Az első tanév végén a két zenei általános iskola /Kecskemét és Budapest/ gyermekei Pesten találkoztak, ahol Bárdos Lajos ez alkalomra írt kétszólamú művét szólaltatták meg /10 perces felkészülés után!/ hibátlanul. A kecskeméti és a budapesti iskola példája nyomán rövidesen az országban szinte mindenhol létrejöttek a hozzájuk hasonló szép eredményeket – s nemcsak a tanulásban, hanem a neveltségben is – felmutató iskolák.

Intézményünk rövidesen bel- és külföldön szakemberek érdeklődésének középpontjába került. Vendégek sokasága árasztotta el az iskolát, akik fellelkesültek a látottakon–hallottakon. Az első látogatók között volt Yehudi Menuhin hegedűművész. Elismerő szavai az iskola vendégkönyvében olvashatók: " … a világ legjobb zeneiskolája, mely méltó a magyar zeneművészet nagyjaihoz. Csodálom és elismerem."

Menuhin látogatásának emlékét egy Filmhíradó-felvétel is őrzi.  

Az első időből említhetjük még többek között Sosztakovics, Pablo Casals, Benjamin Britten nevét is.  

A bemutató órák, a szereplések száma azóta is egyre nő. Évente közel 300 vendég érkezik napjainkban is az iskola meglátogatására. A 6. vaskos vendégkönyv oldalai telnek be a köszönő, méltató szavakkal.

A múló évek szinte mindegyikén történt valami fontos feljegyezni való.

1958-ban került sor az első évzáró hangverseny rendezésére, s ezt a ma is élő hagyománnyá vált koncertet 1960-tól a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem nagytermében tartjuk.

Ezen az avatáson dr. Takáts István tanácselnök mondotta: "Megérdemelten nyerte el az iskola Kodály Zoltán nevét. A föltétele megvan annak a hagyaték őrzésének, és gyarapításának, amit vállalnia kell. Szívből kell énekelni és énekeltetni Kodály műveit, úgy, ahogy örökül hagyta ránk. De most már az Ő nevével – még nagyobb felelősséggel – és hivatástudattal."

Újabb állomás volt 1986-ban a zürichi Sangenknaben kóruslátogatása, majd iskolánk első kórusútja a látogatás viszonzásárára.

A külföldi kórusutazás ezzel hagyománnyá vált. Az utóbbi években a cserelátogatások és a külföldi kórusversenyek száma és köre egyre bővült / Franciaország, Németország, Olaszország, Svédország, Hollandia, Anglia, Erdély, Finnország, USA /. 1989-ben alakult meg növendékeinkből a Kodály Vegyeskar majd 1994-ben a Gastoldi kamarakórus.

1994 igen fontos év volt. Ekkor ünnepeltük az iskola fennállásának 40. évfordulóját. A Zeneakadémiai jubileumi előadáson egykori karnagyaink vezetésével szerepelt a kb. 300 egykori diákból álló "öregdiákok" kórusa - bizonyítva, hogy aki egyszer megszereti és megtanulja az együtténeklést, soha nem felejti el.

Szakmailag is ritka pillanat volt együtt látni, hallani a 40 éves iskola kitűnő karnagyait: Katanics Máriát, Bartalus Ilonát, Hajdú Lászlónét, Thész Gabriellát, Vendrei Évát, Csik Miklóst, és Friss Gábort. Az ő munkásságuk az iskola egy-egy jelentős korszakát fémjelzik.

Katanics Mária karnagy hangverseny után elhangzott rádiónyilatkozatából: "Én igazán rendkívül sokat vezényeltem itthon, külföldön, de nekem ez olyan hatalmas élmény volt, amit nem hiszem, hogy az egész világon valaki átélt."

Diákjainknak kb. 20 %-a megy zenei pályára. Iskolánkból olyan nagy művészek kerültek ki, mint Zempléni Mária, Solymosi Mária, Fischer Iván, Mohai Miklós, Joó Árpád, Kovács Imre, Mártha István, Spányi Miklós, Vajda János, Eckhard Gábor, a Kaláka együttes és mások.

A többség azonban nem lesz zenész. Sokan abba is hagyják a muzsikálást az iskola után, de amit a kodályi oktatástól kaptak, azt nem felejtik el.

Az is kiderült, hogy a Kodály-rendszerű iskola tempója, fokozott zeneisége nem megy a többi tantárgy rovására, hanem inkább elősegíti azok magas szintű elsajátítását. Régi diákjaink között számos kiváló műszaki ember, nyelvész, tudós van.

A múlt gyökereiből való táplálkozás a jelen kihívásainak való megfeleléssel párosul. Az egyre érzelemmentesebb világban mind nagyobb szükség van a művészeti nevelésre, ezen belül is az ének-zenére. 

A 2000. év újabb mérföldkő iskolánk életében. Az Önkormányzat 66/2000. /II.24./ sz. határozata szerint "A képviselő-testület úgy dönt, hogy a Marczibányi István Általános Iskolát és a Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola, Gimnázium és Zeneiskolát 2000. Augusztus 1-jétől összevonja és egy iskolaként működteti tovább, egyben az új iskolát mentesíti a körzetellátó feladatok alól. (...) Módosítja és egységes szervezetben elfogadja a melléklet szerinti tartalommal a Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola, Gimnázium és Zeneiskola alapító okiratát. (...) A Marczibányi István Általános Iskolát július 1-jei hatállyal megszünteti és elfogadja a melléklet szerinti tartalommal az intézmény megszüntető okiratát. Jogutód intézményként a Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola, Gimnázium és Zeneiskolát jelöli ki."

Kiegészítésként: az ének-zenei osztályokban helyezték el a Magyar Rádió Gyermekkórusát.

Innentől kezdve sok pozitív változás kezdődött el iskolánkban. Az "r"-es osztályok tanulói zökkenőmentesen illeszkedtek be mind a közismereti, mind a zenei oktatásba. Megnőtt a gimnáziumból zenei főiskolákra felvettek száma, ami a felvételi előkészítő csoport jó munkáját igazolja. Nőtt a zeneiskolai tanulók létszáma és munkájuknak színvonala is. Még az eddigieknél is több versenyen szerepelnek kiemelkedően növendékeink.

2000-ben az V. Országos Zeneiskolai négykezes és Kétzongorás Verseny országos fordulóján kiemelt nívódíjat szereztünk. A 2001-2002-es tanévben a Bántai Fuvolaversenyen Arany minősítést kapott növendékünk. 2002-ben a VI. Országos Zeneiskolai Négykezes és Kétzongorás Verseny Budapesti fordulón négy kiemelt nívódíjat, az országos fordulón egy kiemelt nívódíjat és egy nívódíjat kaptunk.

1997-ben alakult meg az iskola zenekara, mely eleinte vonósokból állt, de később kiegészült fúvósokkal is. 2002-ben Az Országos Zeneiskolai Zenekarok Fesztiválján II. díjat nyertek.

A 2000-2001-es tanév változásainak keretében zajlott az iskolai kórusok struktúrájának átalakítása is. Jelenleg iskolánkban három kórus működik felmenő rendszerben, alapelv az egymásra épülés. A 4. és 5.  osztályosok alkotják az Aprók karát, a 3. osztályosok előkészítő kórusfoglalkozásokon vesznek részt.

6-10. osztályos tanulók alkotják a gyermekkórust, míg a gimnazisták (9-12. osztályosok) elsősorban ifjúsági nőikarként működnek. A zenei tagozatos fiúk közreműködésével az iskola hagyományos karácsonyi, és évzáró hangversenyén néhány vegyeskari mű is megszólal. A kórusokat ugyanaz a két karnagy vezeti, tehát a felmenő rendszer még inkább biztosított. A gyerekek már 4. osztályos korukban hozzászoknak azokhoz a zenei igényekhez, amiben munkájuk kiteljesedhet a gyermekkari és az ifjúsági nőikari munkában egyaránt.

A következetes egymásra épülő munka meghozta eredményét, mert iskolánk kórusai kimagasló eredményeket értek el a legkülönfélébb megmérettetéseken.

2001-2002. Gyermekkar: Éneklő Ifjúság "Arany diplomával" minősítés, A KÓTA Dicsérő Oklevele

Pünkösdi Ének Nemzetközi Kórusverseny Nagydíj

2002-2003 Gyermekkar: IX. Nemzetközi Kórusverseny I. fokozatú Arany diploma

2003-2004. Gimnáziumi leánykar: III. Kodály Zoltán Magyar Kórusverseny II. díj

2004 márciusában, a Magyar Örökség–díj Bírálóbizottság a Budapesti Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola, Gimnázium és Zeneiskola zenepedagógiai szolgálatát a Magyar Örökség részévé nyilvánította. 

2004 októberében nagyszabású ünnepségsorozat keretében ünnepeltük iskolánk fennállásának félévszázados évfordulóját. A 317 fős, régi diákjainkból alakult kórus betöltötte a Zeneakadémia Nagytermének színpadát. Az ünnepi tanév záróakkordjaként kaptuk meg 2005 áprilisában a "Magyar Művészetoktatásért" intézményi szakmai díjat. 7 A 2011-es év újabb mérföldkő. A magas szintű szakmai munka elismeréseként a Kodály Iskola Leánykara Junior príma díjban részesült. 2014-ben ünnepeltük iskolánk fennállásának 60. évfordulóját. 2020-ban a Magyar Kultúra Napján intézményünk kórusa újabb elismerést, KÓTA-díjat kapott. 2023-ban, 2024-ben két nemzetközi kórusverseny arany minősítésével lettünk gazdagabbak. 2.2 Jel